Felelős felelőtlenségben
2024.01.18.
Adott egy idős úr, akinél már jelentkeztek a cukorbetegség tünetei. Soha nem sportolt - bár fizikai munkát végzett – és különösebben soha nem figyelt oda magára, a táplálkozására, az érzelmeire, lelkére pedig még annyira sem.A stressz is jelen volt az életében, viszonylag fokozottan. Most, hogy a szervezete komolyabb tünetekkel jelez, megijedt, de van „kiút”, kapott gyógyszert, ami segíti a szénhidrátok feldolgozását, tehát, leviszi a „cukrát”. Senki nem mondta neki, az orvos sem, hogy az életmódja átalakításával nem kellene gyógyszert szednie, ezért természetesen továbbra is a régi életmódját folytatja: finomított szénhidrátok, a mozgáshoz képes magas energiabevitel, folyamatos tévé nézés, és a negatív hírek hallgatása. Majd reménytelenség, rossz kedv, szinte depresszió.A javaslatra, hogy máshogy kellene élni, étkezni, a válasz: „De én szeretek enni, és hát a feleségem olyan jól főz, és még finomabbakat süt.” „Ja, én biztos nem gyalogolok.” „Meg kell hallgatni a híreket, mert tudni kell, mi zajlik a világban. Mi lenne, ha nem tudnánk?” Tényleg, mi lenne? ...
Megnézem